Közeledik a tavasz, már nem kell sok idő ahhoz, hogy a megszokott kopár táj életre keljen, és környezetünk ismét egy másik arcát mutassa. És hogy ismét elkezdődjenek a tavaszi munkák a kertben, az udvaron. Milyen munkák várnak ránk? Érdemes ezeket a feladatokat összeszedni, hogy megfelelően be tudjuk ütemezni őket. Íme a tavaszi kerti munkák naptára, mely segít kiigazodni a kerti munkák sokaságában, hogy lássuk, milyen feladatokkal kezdődik el a szezon.

Jó kertészkedést!

A föld előkészítése

Az első és legfontosabb dolog az ősszel felásott kert földjének porhanyósítása, fellazítása, tehát előkészítése. Hiszen a tökéletes állapotú talaj a feltétele a tavaszi kerti munkáknak. Először persze össze kell szednünk az őszi faleveleket, majd pedig át kell gereblyéznünk a talajt. Ugyanis az őszről megmaradt rögök nem képesek felszívni a nedvességet, ha egyben maradnak, pedig az elültetett növények tápanyaghoz jutása szempontjából ez bizony alapvető fontossággal bíró kérdés. Biztosítanunk kell a tökéletes talajt az elültetni kívánt növény számára. Ehhez pedig a talaj állaga és tápanyagtartalma is fontos. Az utóbbit trágyázással vagy műtrágyával biztosíthatjuk. A föld előkészítése a tavaszi szezon legelső és legfontosabb eleme, így a korai, februári kerti munkák alkalmával kerítünk rá sort.

A gyepes területeken a gyeplazítást szokták elvégezni. A gyeplazítás során a fű tövét próbáljuk meg levegőhöz juttatni. Ha így teszünk, nagyon szép, dús füvünk lesz tavaszra.

Palántázás

A palántázással le tudjuk rövidíteni a növény kikelési idejét. Ezért aztán olyan növényeket kénytelenek vagyunk palántázni, amelynek túlságosan hosszú lenne a kikelési ideje. A palántázást a mag csíráztatása előzi meg, majd ezután használhatjuk a kis poharakat, de léteznek erre a célra lyukas aljú szaporító tálcák is. Ezeknek az az előnye, hogy kifolyik a felesleges víz, ha esetleg túllocsolnánk a palántát.

Tehát nem véletlenül tartozik a palántázás a kora tavaszi kerti munkák közé, ki kell számolnunk az egyes növények kikelési idejét. Az átlagos kikelési idejű növények esetében is érdemes korán elkezdeni a palántázást, hogy legyen időnk újra kezdeni azt, ha nem járunk sikerrel. Vannak növények, melyek esetében nem feltétlenül szükséges a palántázás, mert magról is ki tudnak kelni, és rövid a kikelési idejük. A kerti munkák naptárának eltervezése során tehát azzal is számolnunk kell, hogy milyen növényeket szeretnénk az adott évben nevelni, hiszen a palántázást is meg kell terveznünk.

A palántázás során a növényeket olyan helyre érdemes tenni, ahol sok napfény és meleg éri őket. A csírázás az általában a vetésről számított 2-4 héten belül szokott megtörténni. A palánta szellőzését is biztosítanunk kell. Az öt centiméteres palántákat már kiültethetjük.

Fontos, hogy olyan helyre tegyük le, ahol a lehető legtöbb napfény éri és a hőmérséklet is meleg. Naponta fontos szellőztetni kicsit, levenni az üveget, különben megrothad.

Tavaszi kerti munkák

A gyümölcsfák gondozása

Metszés

Bizonyos fák esetében a metszés a tavaszi kerti munkák közé tartozik. Ugyanis az almafát, a körtefát, a naspolyát február-március táján kell megmetszeni. A csonthéjasokat, a meggyfát, a szilvafát, a cseresznyét, a barackot és társaikat kicsit később, március-április környékén érdemes metszenünk.

Pontosan mi a fák metszésének a célja? Több célunk is van vele, ezért ehhez alkalmazkodva kell eszközt választanunk, illetve eljárnunk. A fiatal fák esetében az első években a lombkorona méretét, formáját határozzuk meg a metszéssel. Általában az a cél, hogy minél könnyebben elérhessük majd a termést. A metszés célja emellett az, hogy elérjük, hogy minél több nap érje a termést. A fák számára egészséges, hogyha szellősen vannak az ágai, mert a napfény bejutása mellett az is fontos, hogy a különböző gombák és egyéb betegségek, vagy épp kártevők ne tudjanak terjedni a fák ágai között, így tehát lehetőleg ne érintkezzenek egymással az ágak.

A metszés legyen 1 cm körüli, ennél nagyobb sebet próbáljunk meg elkerülni. Ha mégis nagyobbat ejtünk, akkor a 2 centiméternél nagyobb átmérőjű metszési felületet jobb, ha sebkezelővel kezeljük.

Metszés

A tányérozás

A kerti munkák tavasszal a föld előkészítése és a palántázás mellett a gyümölcsfák gondozásának megkezdésével folytatódik. A metszés kérdéskörére már kitértünk, de ezzel nem érnek véget a fák gondozásával járó feladatok.

Például meg kell szellőztetnünk a gyümölcsfáink gyökereit. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy kapával meg kell forgatnunk a földet a fa körül, sugár alakban. A formája miatt nevezik ezt a műveletet tányérozásnak. Jól meg kell forgatnunk a földet, fel kell puhítanunk, ennek köszönhetően fog megszellőzni. Arra is figyeljünk, hogy tölcsérszerűen mélyítsük a kialakuló gödröt, hogy a fa gyökere minél több esővizet kapjon majd.

Tavaszi lemosó permetezés

A tavaszi munkák a kertben, a gyümölcsfák körül a metszés után a lemosó permetezéssel folytatódnak. Miután végeztünk az ágak átvágásával, a lombkorona alakításával, azonnal elkezdhetjük a lemosó permetezést. Azért is nevezzük így, mert a funkciója az áttelelt rovarok, kártevők és gombatelepek eltávolítása. Ez a lemosó permetezés a szezon közeledtét jelzi, felkészülést a rügyezésre és a virágzásra, ezzel könnyítjük meg a növény helyzetét. Azonban ez a permetezés még nem védi meg a növényt a teljes vegetáció alatt. Áprilisban, májusban újra el kell végeznünk a permetezést.

Mikorra időzítsük a lemosó permetezést? A metszés után, de a rügyfakadáshoz legközelebbi időpontra érdemes beiktatnunk a lemosó permetezést. Próbáljuk meg szélcsendes, száraz időben végezni, és az is fontos, hogy ha lehet, akkor ne legyen fagy. Az 5°C- 10°C közötti hőmérséklet az ideális erre a tevékenységre. A szélcsend azért számít, mert minél jobban le kell csökkentenünk a szerek elsodródásának esélyét, illetve növelni a készítmény megtapadásáét. A megtapadás azért fontos, mert ezek a szerek kontakthatásúak, azaz minél nagyobb felületen kell érintkezniük a gondozni kívánt növénnyel. Ezért is nevezzük lemosó permetezésnek, végig kell folynia a szernek a növényen.

Milyen szert válasszunk?

Ennek eldöntésében az is fontos, hogy milyen mértékben fertőzött a növény, és milyen fajta kártevők vagy gombák találhatóak meg rajta. Ennek a függvényében kell kiválasztanunk a megfelelő szert. A permetezőszer használata során tartsuk be a címkén feltüntetett előírásokat.

Tápanyag utánpótlás

A tápanyag utánpótlásnak is fontos szerepe van a tavaszi felkészülésben. Hiszen ilyenkor az a célunk, hogy a lehető legideálisabb feltételeket teremtsük meg a növény számára, legyen az zöld gyep, vagy épp gyümölcsfa vagy ültetésre szánt zöldség, esetleg dísznövény. Erre a célra használhatunk trágyát vagy műtrágyát, de kombinálhatjuk is a kettőt. Mindig vegyük figyelembe a föld adottságait és a növény típusát. Járjunk utána annak, hogy milyen összetételű műtrágya a legideálisabb a számunkra, és hogyan adagoljuk azt.

Például az ammónium-nitrát a meszes talajon a leghatékonyabb, és oda kell figyelnünk a savasságára is.

A kálium alapú műtrágyák és a foszfor alapú műtrágyák használatát az őszi trágyázáshoz javasolják. A tavaszi tápanyag utánpótláshoz a nitrogén alapú műtrágyák az ideálisak. Ezek főleg a pétisó és az ammónium-nitrát. Vetés előtt 1-2 héttel kell kiszórni az első adagot ebből a fajta műtrágyából, és a talaj felső rétegébe kell beleforgatnunk.

Tápanyag utánpótlás

Öntözés

Természetesen az öntözés is fontos a tavaszi kerti munkák során. Sokan választják manapság az automata öntözési rendszert erre a célra, melyet szintén tavasszal indítunk be.

Az automata öntözőrendszer újraindítása, tavaszi beüzemelése során érdemes először leellenőrizni a szivattyúk működését. Emellett a szórófejeket is nézzük át, távolítsuk el a rájuk nőtt növényeket, tisztítsuk meg a homoktól, vagy bármilyen anyagtól, melyek eltömíthették a fúvókákat. Ellenőrizzük le az öntözőrendszert, kutatva az esetleges csőtörések, szivárgások okait.

Miután leellenőriztük a rendszert, állítsuk be a szórófejek szögét, magasságát és méretét.

A tavaszi kerti munkák során kertünket, a talajt és a növényeinket készítjük fel a ránk váró időszakra. Reményekkel és munkákkal teli, kedves időszak ez.