Bizonyára Önnek is feltűnt, hogy ebben a hónapban még a csapból is a „Black Friday” folyik, ám az újdonsült őrület oka, vagy épp célja sokak számára ismeretlen lehet. Bejegyzésünkben a Fekete Péntek eredetéről tudhat meg többet, és az is kiderül, mi köze van az elnevezésnek a könyveléshez.

Mint sok más trend, a Black Friday is Amerika szülötte

A „fekete péntek” eleinte nem sok pozitív hozadékkal járt: 1966-ban a philadelphiai rendőrség kezdte a hálaadás utáni pénteket ezzel a névvel illetni, ugyanis az ünnep másnapján az emberek kis túlzással támadást mértek az üzletekre és kiskereskedésekre, óriási dugókat és gyalogos részeken is zsúfoltságot okozva a városban. (A hálaadás ünnepe egyébként hagyományosan november utolsó csütörtökére esik, így némi kalkuláció után megállapítható, hogy a Black Friday minden évben november 23. és 29. között várható.)

A kifejezés rohamos elterjedéséhez még a következő összefüggés is hozzájárulhatott: a karácsonyi időszak nyújtja a legjobb lehetőséget arra, hogy a kereskedők (a könyvelésben pirossal jelölt) veszteség helyett szép lassan nyereséget (fekete) kezdjenek termelni.

Azóta a nap a karácsonyi bevásárlószezon szimbólumává vált, melyet az üzletek a vásárlók minél nagyobb körének bevonzására használnak ki. Nem ritka a 0-24 nyitva tartás és az önköltségen aluli árszabás: a hangsúly a pörgős forgalomra helyeződik. A tengerentúlon a Fekete Pénteknek olyan nagy jelentősége van, hogy sokan szabadnapot vesznek ki a hatalmas akciók kihasználására.

A magyar Black Friday

A Valentin-nap és a Halloween után szép lassan ez az esemény is begyűrözött Európába, így Magyarországra is. Itthon 2015-ben rendezték meg az első Black Friday-t: a 3 évvel ezelőtti megmozdulásban főleg elektronikai áruházak és e-kereskedelmi üzletek vettek részt, és összességében nagy sikert arattak.

Ha szeretné megúszni a boltokban várható felfordulást, kihagyná a kellemetlen tumultust, válassza az online vásárlás adta kényelmet.