Kerti faház építése házilag

Minden, amit tudni kell a kerti faházak építéséről! Hogyan kell felépíteni házilag? Mire kell figyelni? Milyen anyagokat használjunk, és hogyan alkalmazzuk azokat?

Sokan terveznek kerti faházat udvarukba, hiszen nem csak praktikus, hanem dekoratív megoldás is. Azonban ahhoz, hogy hozzá lehessen látni ehhez az egyébként nem túl bonyolult művelethez, tájékozódni és tervezni kell. Ez a cikk mindenben segít!

Alapanyag: a fa kezelése

A fa nem csak természetes megjelenése miatt kedvelt alapanyag. Nem véletlenül olyan népszerű a fából készült kerti bútor, fa kerti asztal, vagy épp az ebből az anyagból készült kültéri szekrény, kerti tároló. A fa ugyanis nagyon ellenálló alapanyag, lélegzik, mégis jó hőszigetelő képességgel bír. Azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy melyik fafajta mire alkalmas. Kerti faház építése során például az erős és ellenálló keményfák bizonyulhatnak jó döntésnek. Ezek főként a bükkfa, a tölgyfa, és az akácfa. Ez a három fafajta lehet a legalkalmasabb erre a célra. A tölgyfa például kifejezetten erős fajta fa. Világos színe, annak tónusa könnyen azonosítható, sajátos és esztétikus. Könnyű kezelni. Az akácfa tartós és szívós, még felületkezelés nélkül is sokáig eláll szabad levegőn. A bükkfa az előbbi kettő fafajtához hasonlóan világos. Szép erezete van, mely esztétikus megjelenést biztosít a bükkfából készült tárgyaknak. Azonban a bükkfa érzékenyebb a nedvességre, mint társai, ezért kifejezetten figyelnünk kell a kezelésére. A fenyőfa is népszerű alapanyag, bár fenyőtípus függő a keménysége. A fenyőfa házak hosszú évekig, évtizedekig megállják a helyüket, ha megfelelően kezeljük őket.

A kezeletlen fa azonnal elkezd romlani, még száraz időben is érheti annyi nedvesség, amennyi már káros. A megfelelő kezelése tehát szükség van, de akár évtizedekkel is megnövelhetjük vele a fa élettartamát. Általában a fafelületeket vizesbázisú lazúrral kezelik, mert fontos, hogy lélegezni is tudjon a fa. Fontos odafigyelni arra is, hogy a gomba ellen is kezeljük, illetve tűzmentes anyagot is használjunk.

Sokan ajánlják a lenolaj kencét, amelyet be kell itatni a fába, hiszen így kerülhetjük el, hogy a levegőben lévő nedvességet szívja magába. Emellett gombaölő szerekkel, kékülés gátlóval.

A kerti faház alapozása

A kerti faháznak mindenképpen szüksége van alapozásra.  Ugyanis anélkül megrogyna, vagy megdőlne, de az is előfordulhat, hogy alapozás hiányában megsüllyed az épület. Ráadásul minden szempontból fontos számunkra, hogy biztosan álló, stabil építmény legyen a faházunk. Az igaz ugyan, hogy a fának nincs olyan súlya, mint a beton – illetve téglafalnak, azonban ez a könnyebb szerkezet sem elég könnyű ahhoz, hogy megkockáztathassuk a komolyabb alapozás hiányát. Hiszen már egy 3m x 3m-es kerti faház súlya is eléri az 1 tonnát.

Az alapot úgy is elkészíthetjük, hogy egy csupán 30 cm mély alapot ásunk, természetesen a faház formájához, alaprajzához igazodva. Ezután egy 15 cm-es kavicsréteg következik, melyre végül egy polietilénfólia kerül. Ezen pedig 6 cm vastag betonréteget helyezünk el.  Ez az egyik legegyszerűbb megoldás, kisebb kerti faházak esetén javasolt.

Valamennyivel bonyolultabb alapozás lehet, ha kb. 10 cm vastag vasbeton alapot használunk, és a falak alá bitumenes lemezt fektetünk. Javasolt erre még egy betonréteget is elhelyeznünk. A betonlemez nem csak a teherhordást biztosítja, de a szigetelő funkciója is számít, illetve a faház padlózatául is szolgál majd. Ha biztosra akarunk menni, akkor egy 15 cm mély alap kiásása után döngölt sódert helyezünk el, kb. 10 cm vastagságban, majd a sóder után következik majd újabb 10 cm beton.

A kerti faház szerkezete

A kerti faház szerkezete lehet gerendaelemes, oszlopgerendás megoldás, de léteznek vázszerkezetes, illetve táblás, paneles szerkezeti megoldások is.

A kerti házak szerkezetét a legtöbb esetben kb. fél méterenként elhelyezett, stabil faoszlopok adják. Ez a vázszerkezetes megoldás. A lényeg, hogy a főtartók az oszlopelemek mellett a rájuk támaszkodó keresztirányú melléktartók adják a ház szerkezetét.

Ilyenkor a falat rézsútosan felszerelt deszkák is adhatják, de a fazsindely, illetve az olcsó rétegelt lemez is gyakori választás. Ehhez stabil tartószerkezetre van szükségünk, melyet a faoszlopok adnak.

A rétegelt lemez nem mutat annyira jól, mintha igazi fát használnánk, melynek mutatós erezete van. Így, ha a rétegelt lemez mellett döntünk, akkor érdemes nem csak kezelni az anyagot, hogy megelőzzük a megvetemedést, a gombásodást, tehát megvédjük a falat a környezeti hatásokkal szemben, hanem fapácot is érdemes alkalmaznunk rajta. De a rétegelt lemez festése is sokat segíthet a faház külső megjelenésén.

Az oszlopgerendás szerkezet a cölöpszerű, vagy hengeralakú oszlop elemekből készülő faházak szerkezeteinek elnevezése.

Ezeknek a függőleges vonalvezetésű, főként kör alapú elemekből készülő faszerkezeteknek a használata nem számít technikai szempontból korszerűnek. A csaphoronyos kötéssel és szegezéssel összekapcsolt fagerendákból álló falak építése meglehetősen sok faanyagot igényel.  Azonban a látható szerkezetnek köszönhető esztétikum, valamint a rusztikus hatás, és a fa tömör szépségéhez való ragaszkodás miatt újra divatba jött ez a megoldás. Nem technikai, hanem esztétikai, stílusbeli okai vannak tehát annak, hogy ez az egyébként tényleg látványos megoldás újra teret nyer.

A paneles szerkezet esetében a vázszerkezetes megoldás többrétegű falkialakítással párosul. A panelek általában 250-300 cm x 100-150 cm-esek.

A tető építése

A tető funkciója nem csak a faház lefedése, külső védelme, hanem a víz elvezetése, és a vízszigetelés is a feladatai közé tartozik. A tető építése nem túl bonyolult, de át kell gondolnunk, hogy milyen anyagból készüljön a kerti házunk teteje. A faszerkezetes kerti házak terhelhetősége nyilvánvalóan eltér a betonfalú, vagy éppen kőből, táglából készült épületek teherviselésétől. Könnyebb tetőfedő anyagokat érdemes választanunk, és oda kell figyelnünk a víz elvezetésére, és a vízszigetelésre is. A leggyakoribb, egyszerű megoldás a kátránylemez alkalmazása. Előfordul, hogy a bitumenes hullámlemezt alkalmazzák erre a célra. Érdemes minél távolabb tartani a vizet a fától, ezért egyrészt legyen legalább 25%-os a tető lejtése, másrészt oldjuk meg a vízelvezetést.

A hagyományos házak építésekor megkülönböztetünk egymástól nyeregtetőt, félnyeregtetőt, lapos tetőt, sátortetőt, és féltetőt is. Azonban ezeknek a tetőszerkezeteknek egy része természetesen észszerűtlen és gazdaságtalan megoldás egy kerti faház építésekor. Az egyszintes, kisméretű faházak esetében mindenképpen kerülendő a lapostető, mely a vízelvezetés és a szigetelés szempontjából lehet problémás. A sátortető alkalmazása pedig túl bonyolult lehet egy ilyen egyszerű építmény esetében, így aztán felesleges ezt a típust választani. A nyeregtető a legoptimálisabb megoldás, hiszen ez a fajta tetőszerkezet egyszerű kialakítású, és a nyeregtetős kivitelezés esetében a beázás lehetősége is alacsony. A féltetős vagy a félnyeregtetős megoldások akkor jöhetnek szóba, ha a kerti házikónak bonyolultabb az alaprajza, nem egy egyszerű négyszögről beszélünk, illetve, ha a házikó egy nagyobb épülethez kapcsolódik, és a tetőszerkezet kialakítása során érdemes ahhoz kapcsolni a tetőt.

Kerti faház tervek

A kerti faházak tervei általában nagyon egyszerűek, egy néhány méter szélességű és hosszúságú, négyszög alaprajzú, a legtöbb esetben nyeregtetős építményről beszélünk. Persze a faház mérete, formája, és maga a tető kialakítása is eltérhet ettől. A kerti faház tervei tehát azon is múlhatnak, hogy pontosan milyen célt szolgál a ház, milyen esztétikai céljaink vannak vele. Kis fedett teraszt is tervezhetünk a kerti házhoz, esetleg több részre oszthatjuk, annak függvényében, hogy mit szeretnénk tárolni benne. Vannak, akik kerti bútorokat tartanak benne, sőt, kerti kanapé és asztal segítségével egy kinti nappalit rendeznek be, amelyet az időjárás függvényében használnak.