Hamar rákaphatunk az „ízére”
Aki egyszer kipróbálja a közlekedésnek ezt a formáját, az utána nem akar lemondani róla. Nemcsak a kényelem miatt, hanem azért is, mert izzadtságcseppek nélkül éri el az úti célját, és nem okoz gondot a korábban nehezen leküzdhető emelkedő vagy szembeszél. Az ikres édesanyáknak ez igazi megváltás, amikor a gyerekkel akarnak menni valahova – és nem áll a garázsban egy autó vagy nem mennek túl messzire.
Vannak azok a baráti/családi túrák, amiket csak azért hagynánk ki, mert azon aggódunk, nem tudjuk majd felvenni a többiek tempóját. Egy ilyen kerékpárral ettől sem kell tartanunk, hiszen az elektromos rásegítés lényege, hogy ezeket a különbségeket kiegyenlítse.
Mi van azokkal, akiknek a sport a mindennapjaik szerves része? Nos, ők hajlamosak azt gondolni, hogy a közlekedésnek ez a módja nem nekik való. Az igazság az, hogy tévednek. Az elektromos kerékpár pedáljára lépve ugyanis érezhetjük, hogy mindez csak segítséget nyújt, de az igazi gyorsuláshoz nekünk is oda kell tennünk magunkat. A hatás azonban nem marad el: pillanatok alatt nagyobb fokozatra kapcsolhatunk, és egyre sebesebben hagyhatjuk magunk mögött az utat – akkor is, ha az egy meredek emelkedőn fut.
Mi a gyenge pontja?
Tény, hogy mindegyik terméknek van Achilles-sarka. Ez az elektromos kerékpárral sincs másként. Bár környezetbarát, stílusos megjelenésű és az egészségünknek is jót tesz, van egy hátránya. Az, hogy a sima biciklinél nehezebb – persze a régi változathoz képest sokat csökkent a súlya, ma már nagyjából 30 kg-ot nyom.
Ezáltal nagyobb erőre van szükségünk, ha mozgatni akarjuk vagy fel akarjuk cipelni a lépcsőn. Ebből ered az is, hogy hamarabb laposodhatnak a gumik, illetve valamivel nehezebb leparkolni. De ettől eltekintve egyszerűvé és szórakoztatóvá teszi a napi mozgás beiktatását. Mindezt úgy, hogy kevésbé terheli az ízületeket, mint a klasszikus biciklik, viszont az ezeknél megszokott, keringési rendszerre gyakorolt pozitív hatás ugyanúgy érvényesül.